A nagy jelentőséggel bíró téli ünnep minden nyelvben más és más nevet kapott. A magyar Karácsony szó jelentése szláv eredetű, a szláv korcsun szóból ered, amely lépőt, átlépőt jelent. A szó jelentése utal az új esztendőbe való átlépésre.

Ugyanígy az angol Christmas Jézus Krisztus nevére utal. Ezzel szemben a német Weihnacht és a holland kertsmisse szent éjt jelent, tehát a szavak jelentése egyházi eredetű. A francia Noel, az olasz natale, a spanyol navidad, valamint a walesi nadoling a latin Natalis szóból erednek, melynek jelentése születés. A karácsony megnevezésére létezik még a skandináv Jul kifejezés. Nem lehet tudni pontosan mit jelenthetett, de nagy valószínűséggel a télnek azt a szakakszát, amelyet ma is a téli ünnep időszakának tekintünk.

(tovább…)

A keresztények karácsony ünnepe, akárcsak a húsvét, régvolt pogány ünnepek napjára esik. Az egybeesés nem véletlen: míg a húsvétot, Jézus feltámadásának ünnepét egy ősi, tavaszköszöntő termékenységi ünnepre “ültették”, addig a karácsony több nép életében is Fény, a Nap újjászületésének ideje. A keresztény Európa hagyománya szerint ilyenkor jön a világra a kis Jézus, a “világ világossága”.

(tovább…)

Fejszés András: Szeretni…

Szeretni annyit jelent, mint adni,
ezzel örömöt szerezni másnak,
minden alkalmat megragadni,
hogy bús arcokon mosolyt lássak,
terheit hordozni egymásnak…
Embert szeretni így kellene.

Szeretni annyit jelent: magamat adni.
A teljes szeretet: én-emet feladni.
Krisztust követni így kellene.

Feladni akaratomat, ízlésemet,
az indulatokat, érzületet,
és akkor bennem is megszülethet
az Agapé – az isteni szeretet

Így szeretett Isten: adott, nem kért,
hanem Jézusban önmagát adta
a világért.

(tovább…)