Megélhetési fortélyok
Adott egy familiárisan hiperpegmentált pár. Egyik sem dolgozik, segélyből élnek. Az asszony
5 év alatt szül 5 gyereket, akiket megélhetési problémákra hivatkozva állami gondozásba adnak.
A hatóság kimegy, nyomor, kosz, szegénység – elveszik tőlük a gyerekeket.
Pár hónappal ezután, jelentkezik a hatóságnál a keresztapa, testvér vagy rokon (hiszen mindenki rokon), hogy szivesen nevelné tovább a “szerencsétlen” sorsú család gyerekeit. A hatóság örömmel megszabadul az állami gondozásban lévő gyerekektől és örül, ha valaki gondozásba veszi őket.
Sot fizet is a gondozóknak. Fizetést. Erre megy ki a játék. Az örökbefogadó szülő kiveszi a gyerekeket.
A gyerekeket nem hivatalosan visszaviszik az eredeti családhoz, hiszen rokonok, miért ne lehetnének ott.
És ott tovább élnek, mintha mi sem történt volna.
A nevelőszülőknek gyermekenként nettó 80.000 Ft-ot fizet ki az állam.
Van olyan család, ahol öt ilyen gyereket nevelnek. Az nettó 400.000 Ft plusz a családi pótlék meg a segély.
A pénzen szépen megosztozik a “család” és mindenki jól megél és röhög a markában. Jut pénz kocsmára, játékgépre, csavargásra, BMW-re. Hülyék lennének dolgozni. Nem baj mi megkeressük az árát, hiszen most is dolgozol vagy nem?
Ez a szomorú magyar valóság.